A trianoni békeszerződést az 1920 tavaszán, a Horthy Miklós által kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának két politikailag súlytalan tagja írta alá.
A szerződés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett 35 000 főben korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. 1920. június 4-én budapesti idő szerint 16.32-kor írták alá a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon-kastély[3] 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a Galérie des Cotelles-ben.
A szerződést nem írta alá a szintén az antanthoz tartozó Amerikai Egyesült Államok, amely akkor nem lett tagja a Népszövetségnek. Az USA és Magyarország később Washingtonban kötött békét: ez a Népszövetségre vonatkozó cikkelyek kivételével szó szerint megegyezik a trianonival.
A trianoni tragédiára emlékezve június 4-ét a magyar Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. (wikipedia.org)
Ennek szellemében, június 4-én a harangok megkondultak városszerte, és 17:35 perckor kezdetét vette az ökumenikus istentisztelet és ünnepi megemlékezés a református templomban. Köszöntő beszédet mondott városunk alpolgármestere, Köblös Domokos illetve Borboly Csaba is megemlékezett néhány mondatban a trianoni tragédiáról. Magyarországi vendégek is érkeztek az alkalomra, a kunszentmiklósi Varga Domokos ÁMK tanulói ünnepi műsorral készültek. Majd a Petőfi Sándor Általános Iskola diákjai röviden bemutatták vendégeinknek városunk nevezetességeit és iskolájuk történetét. Végül a Magyar és a Székely himnusszal zárult a templomi megemlékezés, ezt követően pedig egy emberként vonult át az ünnepi tömeg koszorúval az Országzászlós emlékműhöz.
Tekintse meg az ünnepségen készült képeket galériánkban!
