A Ponta-kormány által tavaly előterjesztett dokumentum kezdeményezte, hogy nyilvánítsák nemzeti fontosságú közhasznú projektnek a ciántechnológiás beruházást, és növelte volna az állam részesedését a majdani haszonból.

A Verespatak-törvényt elutasító jelentést túlnyomó többséggel, 301 igen, 11 ellenszavazat és három tartózkodás mellett fogadta el a döntéshozó kamara. A felszólaló képviselők egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy a kezdeményezés nem szolgálja az ország gazdasági és társadalmi érdekeit, illetve hogy az elutasítás elsősorban a tervezet elleni civil fellépés érdeme. Tavaly ősszel számos hazai nagyvárosban rendeztek tüntetést a Fehér megyei településre tervezett ciántechnológiás aranybánya ellenzői annak hatására, hogy a kormány augusztusban törvénytervezetet fogadott el a kanadai beruházóval kötendő új megállapodásról.

Különben nemcsak a környezetvédők, hanem maga Traian Băsescu államfő is élesen kifogásolta – és alkotmányellenesnek nevezte –, hogy a Ponta-kabinet törvényben kíván szabályozni olyasmit, ami csak egyetlen vállalatra vonatkozik, ráadásul a közhasznúságra hivatkozva lehetővé tenné a kisajátításokat úgy, hogy a beruházást tervező Roşia Montană Gold Corporation többségi részvényese a versenyszférához tartozik. A jogszabály miatt alaposan megromlott a februárban végül felbomlott balliberális koalíciót (USL) alkotó pártok viszonya is, mivel a szociáldemokraták támogatták, a liberálisok viszont ellenezték a javaslatot. December elején a képviselőházban megbukott az az általános bányászati törvény is, amely több elemét tartalmazta a verespataki jogszabálytervezetnek. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter kedden a parlament végleges álláspontja kapcsán úgy nyilatkozott: a tárca tudatában van annak, mi a tennivalója annak érdekében, hogy Románia helyes döntést hozzon a beruházás kapcsán. Az RMDSZ-es tárcavezető nemrég kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a mostani technikai elképzeléssel, és szakmai hozzáállással az RMGC megkaphatná a szükséges engedélyeket a ciántechnológiás aranybányászáshoz.

A minisztérium egyébként a parlamenti Verespatak-bizottság megbízásából, saját forrásokból újra elkészíttet bizonyos szaktanulmányokat, amelyek szakmai megalapozottságával kapcsolatban korábban kételyek merültek fel. Az RMGC kanadai anyavállalata, a Gabriel Resources az elmúlt hetekben többször is azzal fenyegetőzött, hogy az engedélyezés tizenöt éve tartó halogatása miatt kártérítési pert indít a román állam ellen.

A cég májusban romániai alkalmazottai többségének munkaszerződését felbontotta. Mindemellett a román állam nem mondott le arról, hogy megfelelő körülmények között engedélyezze a 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejtő verespataki lelőhely kitermelését. (szekelyhon)