A Hargita megyei románok körében végzett felmérés eredményeit ismertette február 29-én, hétfőn Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Dobos Erika, az intézmény elemzőcsoportjának vezetője. A megyeelnök elmondta, a legújabb kutatás is azt igazolja, hogy az emberek nemet mondanak a cirkuszokra és igent a munkára. A felülről gerjesztett cirkuszok az itt élő románságnak sem kedveznek, sőt egy korábbi felmérés szerint a román ajkú fiatalok nagyobb arányban vándorolnak el a megyéből, mint a magyar ajkúak, és a megye románsága elöregedésének mértéke nagyobb a magyarokénál. A felmérésre azért volt szükség, mert a megyei tanács február 29-i soros ülésén a jó együttélési kódex elkészítését célzó programra vonatkozó határozatot terjesztenek elő, amely további kutatásokra ad jogi és pénzügyi keretet, így ennek folytatása lesz, közölte Borboly Csaba hozzátéve: három éve jelentették be a jó együttélési kódex elkészítésének szándékát, de a bürokrácia miatt ennyi idő kellett, hogy végre érdemben el tudják kezdeni: mostanra lett teljes a jogi dokumentáció, így a négy szereplő – Hargita Megye Tanácsa, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, a kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a Hargita Megyéért Egyesület – a határozat elfogadását követően partnerségben kivitelezi a kódexet. A megyeelnök azt is elmondta, hogy januárban tárgyalt Vasile Dîncuminiszterelnök-helyettessel, és ez is befolyásolhatta az ügy elmozdulását a holtpontról, ami örvendetes, hiszen ha kormányzati szinten felvállalják a kódexet, az, a kölcsönösség jegyében, mintául szolgálhat más megyék számára, amelyekben a magyarság számszerű kisebbségben él. 

"Megpróbáljuk összefoglalni azokat a lépéseket, amelyeket a jó együttélés érdekében az elmúlt években tettünk. Sokszor hangsúlyoztam, hogy a lakosság szintjén nincs etnikai konfliktus, csak Bukarestből próbálják gerjeszteni. A három évvel ezelőtti felmérés és a mostani is azt igazolja, hogy ez nem valós probléma. A cirkuszok helyett a munkával foglalkozunk. Ezt mutatjuk most be" – jelentette ki az elöljáró. 

Dobos Erika ismertette a felmérés eredményeit. Borboly Csaba úgy kommentálta a kutatást, hogy a megítélés nem változott, Hargita megye román ajkú lakosságának nagy része nem lát problémát a román–magyar kapcsolatokban, mint ahogy azt egyes politikusok, civilek, sajtóorgánumok és bloggerek láttatni szeretnék. 

"Az internet tele van homályos hátterű blogokkal, többségük szélsőjobboldali, és csak arra jók, hogy felhergeljék a román olvasókat. A román fiataloknak nincsenek perspektíváik Hargita megyében, elvándorolnak nagyobb városokba vagy külföldre. A probléma himnusztörvényekkel és kétnyelvű feliratok elleni jogszabálytervezetekkel nem oldódik meg, egyes politikusok és civilek gyűlöletkeltése nem segít. Szeretnénk megváltoztatni a diskurzust. Nem láttam akár bukaresti befektetést az északi térségben, amely a fiatal gazdáknak, vállalkozóknak szól, tehát nem történtek intézkedések a valós hétköznapi gondjaik kezelésére, négy, útfelújítási és sportcsarnoképítési projektet leszámítva, miközben akiknek az lenne a feladatuk a törvényhozásban, hogy odafigyeljenek a választóik gondjaira, csak hangzatos magyar kártyás akciókra képesek – egyszóval Hargita Megye Tanácsa kezdeményezésein kívül szinte egyáltalán nem léteznek fejlesztések az északi térségben. Az elmúlt három évben több kezdeményezésünk volt: megalakítottuk a Kelemen–Görgény Közösségi Fejlesztési Társulást elsősorban a megye északi térségének települései számára, román kulturális egyesületeknek írtunk ki külön pályázatot, arányosan osztjuk el a keretösszeget mindegyik kiírásnál. Konkrét programokat indítunk az északi térség gazdáinak, hiszen ha a gyergyótölgyesi tejet nem tudják eladni, az ugyanolyan probléma, mint a karcfalvi tejtermelőknél. A keresztúri mintájára Bélborban tejfeldolgozó létesítését tervezzük, és úgy gondolom, amit a megyei tanács Borszékért tesz, az is az északi térség gazdaságának a fellendülését szolgálja – fejtette ki a megyeelnök. 

A szimbólumhasználat körüli botrány Borboly Csaba szerint mesterséges, a hétköznapi románok szintjén nincs ezzel jelentősebb gond. 

"Az erről szóló diskurzus megváltoztatására törekszünk: a románoknak nincs bajuk a megye szimbólumaival, és ha a kék-arany színű megyezászlón helyet kapott volna a tölgyfalevél, ahogy román tanácsos kollégám kérte, a románok nem használták volna tömegesen, hanem maradtak volna továbbra is a trikolór használata mellett. Lehet törvényjavaslatokat készíteni zászló és anyanyelvhasználat ellen, de nem megyünk vele semmire, lényeges dolgokkal kellene foglalkozni" – fogalmazott. Hozzátette, tavaly óta világos törvény rendelkezik a helyi zászlók elfogadásáról és használatáról. Normalitás akkor lesz, amikor mindkettőt természetesen használjuk hivatalosan. Az önkormányzatok elleni feljelentések, perek nem használnak a románoknak sem.