Mikó Ferenc unitárius lelkész nyitotta meg az alkalmat. Tiszteletes úr a családfa fontosságáról beszélt, a hovatartozás érzését próbálta felébreszteni mindannyiunkban, kifejezetten erre az alkalomra választott prédikációjában. Néhány szóban megosztotta velünk Vámos Miklós: Apák könyve című regény tartalmát, amit mindenki figyelmébe ajánlott. Majd Lakatos Sándor részletes előadásában képekkel illusztrálva meghallgathattuk a 11 éve tartó családfakutatásról szóló előadását. Bebizonyította, hogy kitartó munkával biztosan sikerrel járhatunk. Többek között megtudtuk, hogy az egyházi anyakönyvvezetést a 16. századtól a reformáció és ellenreformáció hozadékaként tartjuk számon, majd csak 1895-től vezették az állami könyveket is. Sándor elmondása szerint a kutatás sokat segített neki és családjának abban, hogy megértsen egy-egy visszatérő fizikai vagy érzelmi problémát, jó és rossz tulajdonságokat, hiszen ezek mind öröklődnek generációkra visszamenőleg. Érdekességként lehetőségünk van arra is, hogy megtudjuk őseink milyen felekezethez tartoztak, lehetnek-e nemesi gyökereink, vagy akár meglepetésként is érhet, hogy a vezetéknevünkhöz vérszerint semmi közünk sincs, csupán adoptálás miatt viseli a család már évtizedeken keresztül. Viszont akadnak nehézségek, amik elvehetik a kedvünket ha nem vagyunk elég eltökéltek. Rengeteg időt igényel a levéltárak felkutatása, iratok kikérése, ami kapcsán nem árt ismerni a régi kézírási szokásokat, vagy egész egyszerűen a források hiánya. Tiszteletes úr ennek ellenére mégis pozitívan áll a témához, és ezzel a mondattal bíztatja a vállalkozó kedvüeket: "Igaz, a múltról szól, de előre tekint!"
Tekintsék meg képgalériánkat!
