péntek, 14 április 2023
Petőfi új köntösben
Petőfi Sándor halálát manapság is sok rejtély övezi, s habár a legendák között akadt olyan amely az idő múltával megcáfolta önmagát, még 1902-ben is felkavarta egy ilyen mondácska Székelykeresztúr hangulatát. Tudvalevő ugyanis, hogy Petőfi innen, ebből a kisvárosból indult el utolsó útjára a segesvári csatába, és talán „ide is tért vissza, meghalni”.
Bálint Dani színes egyben groteszk történetén keresztül az Udvarhely Néptáncműhely reflektálni szeretne Petőfi költői és emberi nagyságára. Hiszen élete, világnézete és költői nagysága valóban például szolgálhat az identitását kereső magyarságnak de ugyanakkor a szabadságra vágyó nemzeteknek is reményt adhat.
A potomság szó azért szerepel címben, mert feltételezés szerint ez volt az utolsó szó, amit Petőfi Sándor élő emberrel váltott, amikoris figyelmeztették a fehéregyházi csatában, hogy a kozákok áttörték a székely védővonalat, és hamarosan hozzá érnek.
Az előadás színvonalához hozzájárulnak:
Táncosok: Antal József, Antal Katalin, Csog Lehel-Zoltán, Faluvégi Erzsébet, Fábián Gergely, Fülöp Csaba, Golicza Bernadett, Hajdó Árpád, Hajdó-Nagy Annamária, Hajdó-Nagy Lóránt, Mátéfi Csaba, Orbán Henrietta, Sipos Réka-Katalin, Szabó Adrienn, Szabó Tamás- Zsolt
Kedves zenekar: Kedves Botond, Kelemen Molnár János, Román Hunor, Szabó Lóránd Győző
Fény: Toásó István
Hang: Zilincki Károly
Táncoktatók: Lőrincz Hortenzia, Golicza Bernadett, Hajdó Árpád, Tőkés Zsolt
Énekoktatók: Antal Katalin, Ványolós András
Zenei szerkesztő: Molnár Szabolcs
Mozi: László Barna
Díszlet, jelmez: Cristina Breteanu
Dramaturgia, szöveg: Dósa Zoltán
Koreográfus, rendező: László Csaba
Köszönet:
Zsigmond Ibolya – történeti hitelesség
Nagy Levente – fúvós zene
Szőcs Annamária, Gál Szilárd – család történet
Székelykeresztúri Molnár István Múzeum – fényképek, dokumentumok
Published in
Hirek
