Hargita megyében a szokásosnál később, mindössze az év első hetében nyitott meg a legtöbb sípálya, amelyeket azonnal ellepték a téli sportok szerelmesei. Idén ugyanakkor a megszokottnál sokkal többen keresik fel ezeket a helyeket, hiszen a koronavírus-járvány miatt nincs lehetőség a nyugat-európai, illetve az utóbbi években igencsak felkapott bulgáriai síparadicsomokban kikapcsolódni.
Mint Fekete Örs, a Hargita Megyei Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálat vezetője a Székelyhonnak elmondta, elsősorban azért gyakoribban a balesetek, mert a sízők csak hosszas sorban állás után jutnak fel a pálya tetejére, így legtöbben türelmetlenek, figyelmetlenek lesznek. De az is előidézi a balesetet, ha a sízőnek nincs elegendő tapasztalata, és olyan pályát választ, ami nem a tudásának megfelelő, illetve ha nincs megfelelő védőöltözete.
„Hargita megyében szinte napi vannak balesetek a sípályákon, hétvégén az esetek megsokszorozódnak. Gyakoriak a zúzódások, ficamok, de kéz- és lábtörések is. Azokon a pályákon, amelyek üzemeltetőivel szerződéses viszonyban vagyunk és a helyszínen van a csapatunk, gyorsan tudunk segíteni a bajba jutottakon. Ha a 112-es segélyhívószámon értesítenek bennünket, hogy baleset történt egy sípályán, akkor még egy órába is beletelhet, hogy a helyszínre jussunk és segíteni tudjunk.
"Sajnos azt a kezdeményezésünket, hogy használhassunk hang- és fényjelzést, amikor baleset helyszínére siettünk, nem fogadták el a törvényhozók".
Tudni kell, hogy a mentőautók hiába érnek a helyszínre, sokszor nincs megfelelő felszerelésük, hogy a pálya tetejéről vagy közepéről lehozzák a sérültet” – magyarázta Fekete Örs.
A közszolgálat vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a sípályák zsúfoltsága miatt egyre többen indulnak el túrázni, és egyre többen vannak, akik indulás előtt a hegyimentőkkel egyeztetnek, tanácsot kérnek, így tájékozottan indulnak neki a hófödte hegyeknek. Ez nagyon fontos, hiszen a hegyekben kétszer akkor hóréteg is lehet, mint a megszokott helyeken, akár sípályákon, percek alatt leszállhat a köd, ellehetetlenítve a tájékozódást, és a szél miatt sokkal hidegebb a hőérzetünk is.
Hargita megyének az országban a legjobban kiépített menedékház-hálózata van, így a hegyimentők mindig azt ajánlják a télen túrázóknak is, hogy egyik menedéktől a másikig tervezzék meg a napi szakaszokat, hogy biztonságban megpihenhessenek.
Maros megyében is egyre többen ismerik meg és kedvelik a hótalpas vagy túrasível való téli túrázást. Mint Kovács Róbert, a Maros Megyei Hegyimentő Közszolgálat vezetője a Székelyhonnak elmondta, sokan akarnak kiszabadulni a tömegből, kerülik a zsúfolt sípályákat, és veszik meg az egyáltalán nem olcsó felszereléseket, hogy kipróbálják ezt a kikapcsolódási lehetőséget.
"Aki egyszer kipróbálja a téli túrázást, az örökre a rabja marad, hiszen olyan élményekben lehet része, mint máshol sehol. De mivel minden évben többen eltévednek, megsérülnek, sőt a lavinák miatt halálesetek is voltak a Kelemen-havasokban, nagy hangsúlyt fektetünk a turisták tájékoztatására. A héten három tájékoztató táblát helyeztünk ki a Ratosnya, az Ilva és a Zebrac völgyek bejáratához, amely a lavinaveszélyre figyelmezteti a túrázni indulókat – részletezte.
A kétnyelvű táblákról azt is megtudhatja az érdeklődő, hogy kitől és milyen telefonszámon kaphat naprakész információkat a lavinaveszélyről, de ő maga is elvégezhet egy kis tesztet, hogy felmérje azt, hogy a hegy, amelyre készül, mennyire veszélyes. Mi több, a táblák mellett két színes lap is jelzi, naprakészen, hogy mekkora a lavinaveszély a Kelemen-havasokban 1400 méter alatt és felett. Ugyanis, mint Kovács Róberttől megtudtuk, az országos hegyimentők együttműködnek a meteorológusokkal, akik naprakész adatokat szolgáltatnak nekik a hómennyiségről, olvadásról, lavinaveszélyről.
Ami a baleseteket illeti, a szovátai sípályán már az első napokban több alkalommal kellett elsősegélyt nyújtsanak a hegyimentők. Bár alapvetően mindenki segíteni akar, néha a gyors és meggondolatlan elmozdítás, talpra állítás többet árthat, mint amennyit segít.
Forrás: szekelyhon.ro
