Az 1999 óta világörökségi helyszínként nyilvántartott segesvári vár restaurálására és állagmegőrzésére az UNESCO és a nemzetközi építészszervezet szabályzata alapján hirdetnek meg külföldiek jelentkezését is lehetővé tevő versenytárgyalást. „Végre egy jó hír: van előrelépés a középkori vár restaurálása kapcsán” – idézte az Agerpres hírügynökség Ovidiu-Dumitru Mălăncrăvean polgármestert, aki szerint a procedurális okokból rájuk kényszerített több hónapos várakozás után sikerült előmozdítani a projektet és aláírni a szerződést a műszaki és történelmi adatokat is tartalmazó dokumentációt készítő céggel.

Országos premier

Az elöljáró szerint a segesvári vár restaurálására és jobb kihasználására kiírandó, a örökségvédelmi intézettel közösen lebonyolítandó nemzetközi tender országos premiernek számít, hiszen eddig csak nagyvárosok, például Kolozsvár írt ki külföldiek számára is nyitott versenytárgyalásokat, de azokra is csak magáncégek jelentkezhettek. A másik jó hír, mondta az elöljáró, hogy az előkészítendő projekt nem csak a vár restaurálására, berendezésére és használhatóvá tételére vonatkozik, hanem a benne lévő zöldövezetek és sétányok helyreállítását és bővítését is előírja.

Tisztázták a tulajdonviszonyokat A segesvári várban egyébként már júliusban általános állagfelmérési munkálatba kezdtek az országos örökségvédelmi intézet szakemberei, ez ugyanis elengedhetetlen lépés az uniós források lehívásához. Az önkormányzat a tulajdonjogi viszonyokat is tisztázta, ami szintén szükséges a felújításhoz: a vár falát és a hozzá tartozó bástyákat telekeltette.

Az egyik leglátogatottabb erdélyi és romániai turisztikai helyszínnek minősülő Segesvár történelmi városközpontja 1999 óta a Világörökség része, itt maradt fenn legösszefüggőbben az erdélyi szász épített örökség. Várának egykori 14 tornyából 9 még most is áll, ezeket 930 méter hosszú várfal köt össze, mindegyik torony a védelmére kijelölt céh nevét viseli. Óratornya a 14. században épült, 1556-ig városháza is volt, jelenleg múzeum. Híres zenélő óráján a 12 apostol ezüst szobra sétált körbe, ezeket 1601-ben elraboltak, majd 1648-ban pótoltak.

Az óvárosban még számos értékes épület, látnivaló akad. Segesvár a Drakula-mítosz egyik fő helyszíne is azáltal, hogy 1431-ben itt született a kegyetlenségéről híres havasalföldi vajda, Vlad Țepeș, akiről a néphit szerint Bram Stoker angol író világhírű regényének címszereplőjét, a vámpír grófot mintázta.

Forrás: kronikaonline.ro